Différences entre versions de « Présentation du projet »
| Ligne 7 : | Ligne 7 : | ||
Lire sur un écran d'ordinateur, toujours selon les spécialites, est plus proche du mode de lecture des rouleaux de papyrus, sauf que l'on progresse '''à la verticale''' et non à l'horizontale. La lecture de l'écran coordonne probablement d'une manière différente l'attention et les mouvements oculaires que la lecture du papier, du livre. Elle permet l'accès non seulement aux dimensions verticales et horizontales, mais aussi aux couches multiples ; c'est pourquoi il s'agit d'une '''''Rich Reading''''', d'une '''lecture riche'''. Les liseuses, quant à elles, essaient d'imiter le format classique de livre, et fonctionnent comme une sorte de prothèse : on peut agrandir le texte si on a les yeux faibles, et trouver une information est plus facile avec elles si on a la mémoire courte... | Lire sur un écran d'ordinateur, toujours selon les spécialites, est plus proche du mode de lecture des rouleaux de papyrus, sauf que l'on progresse '''à la verticale''' et non à l'horizontale. La lecture de l'écran coordonne probablement d'une manière différente l'attention et les mouvements oculaires que la lecture du papier, du livre. Elle permet l'accès non seulement aux dimensions verticales et horizontales, mais aussi aux couches multiples ; c'est pourquoi il s'agit d'une '''''Rich Reading''''', d'une '''lecture riche'''. Les liseuses, quant à elles, essaient d'imiter le format classique de livre, et fonctionnent comme une sorte de prothèse : on peut agrandir le texte si on a les yeux faibles, et trouver une information est plus facile avec elles si on a la mémoire courte... | ||
| − | Les chercheur·euse·s faisant partie du projet sont tou·te·s des enseignant·e·s de littérature et s'occupent de la réception, des lecteur·rice·s, de la lecture, de l'interprétation textuelle. De vannak közöttük kognitív, összehasonlító irodalomtudománnyal, fordítástudománnyal és sokféle irodalmi korszakkal foglalkozó kutatók. A projekt európai partnerekkel és francia nyelven zajlik, így közvetlenül kapunk információkat arról, hogy a partnereknek milyen eredményeik vannak. | + | Les chercheur·euse·s faisant partie du projet sont tou·te·s des enseignant·e·s de littérature et s'occupent des domaines de la réception, des lecteur·rice·s, de la lecture, de l'interprétation textuelle. De vannak közöttük kognitív, összehasonlító irodalomtudománnyal, fordítástudománnyal és sokféle irodalmi korszakkal foglalkozó kutatók. A projekt európai partnerekkel és francia nyelven zajlik, így közvetlenül kapunk információkat arról, hogy a partnereknek milyen eredményeik vannak. |
A ''Rich Annotator System'' nem más, mint egy '''platform'''. Ennek a természetesen továbbfejlesztendő platformnak a lényege, hogy '''vizualizáljuk''' – nem magukat a műveket és a róluk szóló írásokat, hiszen ezek más felületeken is olvashatók és láthatók – hanem azokat a vonalakat, amelyek '''összekötik''' őket. És a vizualizáció (egészen tág értelemben, akár mentálisan is), ahogy a kultúrtörténetben eddig is, a megértés eszköze, így tesszük plasztikussá az olyan absztrakt jelenségeket, mint az intertextualitás, a metatextualitás, vagy az ún. háttértextualitás stb., amelyek eddig is érzékelhetők voltak, számos leírás létezik róluk, de a platformon hálózattá alakulnak, láthatóvá és virtuálisan tapinthatóvá, megtapasztalhatóvá, így azonnal érthetővé válnak. Az olvasás négy dimenzióban, sőt, ha a szövegekben szereplő idősíkokat is beleszámítjuk, ennél is több dimenzióban zajlik. Az idő vizuálisan nyilván a látvány változásán keresztül érzékelhető, és bár a platformon szimultán, vagy egymás után jelennek meg a szövegek és a hivatkozások adott esetben nem érzékeltetve a kronológiát, de ezzel egy másik jelenséget is érthetővé teszünk, azt, amelyet André Malraux képzeletbeli múzeumnak, vagy Didi-Huberman elkerülhetetlen anakróniának nevez a művek befogadása során. | A ''Rich Annotator System'' nem más, mint egy '''platform'''. Ennek a természetesen továbbfejlesztendő platformnak a lényege, hogy '''vizualizáljuk''' – nem magukat a műveket és a róluk szóló írásokat, hiszen ezek más felületeken is olvashatók és láthatók – hanem azokat a vonalakat, amelyek '''összekötik''' őket. És a vizualizáció (egészen tág értelemben, akár mentálisan is), ahogy a kultúrtörténetben eddig is, a megértés eszköze, így tesszük plasztikussá az olyan absztrakt jelenségeket, mint az intertextualitás, a metatextualitás, vagy az ún. háttértextualitás stb., amelyek eddig is érzékelhetők voltak, számos leírás létezik róluk, de a platformon hálózattá alakulnak, láthatóvá és virtuálisan tapinthatóvá, megtapasztalhatóvá, így azonnal érthetővé válnak. Az olvasás négy dimenzióban, sőt, ha a szövegekben szereplő idősíkokat is beleszámítjuk, ennél is több dimenzióban zajlik. Az idő vizuálisan nyilván a látvány változásán keresztül érzékelhető, és bár a platformon szimultán, vagy egymás után jelennek meg a szövegek és a hivatkozások adott esetben nem érzékeltetve a kronológiát, de ezzel egy másik jelenséget is érthetővé teszünk, azt, amelyet André Malraux képzeletbeli múzeumnak, vagy Didi-Huberman elkerülhetetlen anakróniának nevez a művek befogadása során. | ||
Version du 28 octobre 2020 à 11:55
Les outils numériques, à l'aide desquels les jeunes ainsi que les personnes d'âge moyen lisent beaucoup, ne remplacent pas les livres mais leur sont plutôt complémentaires ; tout comme la télévision ou l'internet ne remplacent pas le cinéma. Les « jeunes d'aujourd'hui » sont tout aussi lettré·e·s et cultivé·e·s que leurs parents ou leurs enseignant·e·s, ils/elles ne lisent pas moins ni n'ont moins de connaissances, mais, plutôt, leurs lectures et savoirs sont différents. Selon les chercheur·euse·s qui s'occupent de l'histoire du livre et de la lecture, il y a plus de différences entre le rouleau de papyrus (le volumen) et le livre au regard des stratégies de lecture qu'entre le livre et la liseuse.
Notre projet vise à savoir comment les nouveaux outils de lecture influent sur la compréhension et l'interprétation des textes, d'autant plus qu'il existe des œuvres écrites avec ces outils et pour ces plateformes (p.ex. la poésie numérique). Voire cette nouvelle littérature est de plus en plus interactive, implique de plus en plus les lecteur·rice·s dans le processus de création. Ce sont justement ces nouveaux outils numériques qui ont fait prendre conscience aux chercheur·euse·s du fait que les lecteur·rice·s et la lecture font tout aussi partie intégrante du processus de création textuelle que l'écrivain·e ou le/la poète. De nos jours, le statut sacro-saint du texte semble ne plus être inébranlable.
Lire sur un écran d'ordinateur, toujours selon les spécialites, est plus proche du mode de lecture des rouleaux de papyrus, sauf que l'on progresse à la verticale et non à l'horizontale. La lecture de l'écran coordonne probablement d'une manière différente l'attention et les mouvements oculaires que la lecture du papier, du livre. Elle permet l'accès non seulement aux dimensions verticales et horizontales, mais aussi aux couches multiples ; c'est pourquoi il s'agit d'une Rich Reading, d'une lecture riche. Les liseuses, quant à elles, essaient d'imiter le format classique de livre, et fonctionnent comme une sorte de prothèse : on peut agrandir le texte si on a les yeux faibles, et trouver une information est plus facile avec elles si on a la mémoire courte...
Les chercheur·euse·s faisant partie du projet sont tou·te·s des enseignant·e·s de littérature et s'occupent des domaines de la réception, des lecteur·rice·s, de la lecture, de l'interprétation textuelle. De vannak közöttük kognitív, összehasonlító irodalomtudománnyal, fordítástudománnyal és sokféle irodalmi korszakkal foglalkozó kutatók. A projekt európai partnerekkel és francia nyelven zajlik, így közvetlenül kapunk információkat arról, hogy a partnereknek milyen eredményeik vannak.
A Rich Annotator System nem más, mint egy platform. Ennek a természetesen továbbfejlesztendő platformnak a lényege, hogy vizualizáljuk – nem magukat a műveket és a róluk szóló írásokat, hiszen ezek más felületeken is olvashatók és láthatók – hanem azokat a vonalakat, amelyek összekötik őket. És a vizualizáció (egészen tág értelemben, akár mentálisan is), ahogy a kultúrtörténetben eddig is, a megértés eszköze, így tesszük plasztikussá az olyan absztrakt jelenségeket, mint az intertextualitás, a metatextualitás, vagy az ún. háttértextualitás stb., amelyek eddig is érzékelhetők voltak, számos leírás létezik róluk, de a platformon hálózattá alakulnak, láthatóvá és virtuálisan tapinthatóvá, megtapasztalhatóvá, így azonnal érthetővé válnak. Az olvasás négy dimenzióban, sőt, ha a szövegekben szereplő idősíkokat is beleszámítjuk, ennél is több dimenzióban zajlik. Az idő vizuálisan nyilván a látvány változásán keresztül érzékelhető, és bár a platformon szimultán, vagy egymás után jelennek meg a szövegek és a hivatkozások adott esetben nem érzékeltetve a kronológiát, de ezzel egy másik jelenséget is érthetővé teszünk, azt, amelyet André Malraux képzeletbeli múzeumnak, vagy Didi-Huberman elkerülhetetlen anakróniának nevez a művek befogadása során.
A platformra feltölthetők maguk az irodalmi szövegek és a róluk szóló tanulmányok, képek, riportok, filmek, fordítások stb. Ez a RichReading platform, amelyet az úgynevezett Rich Annotator System (RAS) működtet, nyitott: minden tanár és diák, gyakorló pedagógus és egyetemi hallgató hozzáférhet, feltöltheti a műveket, szövegrészleteket és a hozzájuk kidolgozott olvasatokat, egy felhasználói segédlet segítségével. Reményeink szerint így nemcsak magát az olvasást népszerűsíthetjük, hanem a pedagógusok, a kiadói szakemberek, könyvtárosok munkáját is segíthetjük, kiegészíthetjük. A platform egyelőre magyar és francia nyelven működik és csak szabadon felhasználható szövegek kerülhetnek fel rá.
Történetileg a projektben szereplő partnerek egy 2008 óta működő sokkal szélesebb hálózat, az úgynevezett LEA (Lire en Europe Aujourd’hui: Olvasás ma Európában) csoport tagjai, amelybe még kanadai, argentin, olasz kutatók is tartoznak a partnerség országain felül. Ebből született ez a stratégiai partnerség. A 13 európai francia és összehasonlító irodalomtudományi tanszéket összefogó pályázatnak a célja, hogy az irodalmi szövegek stratégiai olvasását népszerűsítse, valamint, hogy magukat az irodalmi szövegeket és a róluk szóló kritikai értelmezéseket egymásra vetítse. Eddig ugyanis a két univerzum, az irodalom és a róla szóló elmélkedések materiálisan különváltak. Vannak a regények és a róluk szóló monográfiák, vagy tanulmányok. Még a könyvtárakban is általában elkülönül a két szekció. A projekt által létrehozott platform és az internet segítségével közvetlen az átjárás a kettő között. Nem véletlenszerű szöveghálózatokat hozhatunk létre, mint például a wikipédia (ami persze nagy segítséget jelent számunkra is), hanem az adott szövegből adódó olvasatokat, Roland Barthes szavaival élve további szöveg-galaxisokat alakíthatunk ki a platformon belül. Sőt a projekt természetéből következik, hogy a kutatásunk és a platformunk multimediális és multidiszciplináris, megnyílhat pl. nyelvészek, történészek, filozófusok, pszichológusok, teológusok stb. számára is…
A kutatásaink, konferenciáink francia nyelven folytak és folynak, de ennek a projektnek egy magyar egyetem magyar kutatócsoportja a vezetője, így magyar irodalmi szövegekről is beszélünk, sőt a fordításról is, a magyar irodalomtörténet folyamatait egybevetjük a más európai országokban zajló folyamatokkal, az elméleteket módszereket átvesszük, magyarul is megszólaltatjuk.
A projekt természetéből adódóan most a kritikai, értelmező tanulmányok felől vezetjük az olvasót a szövegekbe, de fordítva is működik a rendszer, sőt ez a platform alapkoncepciója. Az irodalmi szövegekből kiindulva gazdagítjuk az olvasást a különféle médiumok segítségével elérhetővé tett olvasatokkal, legyenek azok képi, hangzó, vagy írott, értelmező, elemző olvasatok.
⁂
Au cours du développement de la plateforme, l'équipe a proposé plusieurs démos. Ces démos ne sont plus suivies et peuvent donc être considérées comme obsolètes. Elles sont conservées à des fins d'archivage.
