Versbeszéd és biblikus szöveghagyomány viszonya az Apokrifben/Apokrif - Historique des versions

Marton Horvath le 25 octobre 2020 à 12:28

2020-10-25T12:28:12Z

Marton Horvath le 25 octobre 2020 à 12:20

2020-10-25T12:20:39Z

Marton Horvath le 25 octobre 2020 à 12:11

2020-10-25T12:11:24Z

Marton Horvath le 24 octobre 2020 à 14:02

2020-10-24T14:02:49Z

Marton Horvath le 24 octobre 2020 à 13:53

2020-10-24T13:53:44Z

Marton Horvath le 24 octobre 2020 à 12:46

2020-10-24T12:46:36Z

Marton Horvath le 24 octobre 2020 à 11:24

2020-10-24T11:24:04Z

Marton Horvath le 24 octobre 2020 à 11:23

2020-10-24T11:23:26Z

Marton Horvath le 24 octobre 2020 à 11:20

2020-10-24T11:20:07Z

Marton Horvath : A protégé « Versbeszéd és biblikus szöveghagyomány viszonya az Apokrifben/Apokrif » ([Modifier=Autoriser uniquement les administrateurs] (infini) [Renommer=Autoriser uniquement les administrateurs] (infini))

2020-10-24T10:58:10Z

A protégé « Versbeszéd és biblikus szöveghagyomány viszonya az Apokrifben/Apokrif » ([Modifier=Autoriser uniquement les administrateurs] (infini) [Renommer=Autoriser uniquement les administrateurs] (infini))

@@ Ligne 2 : / Ligne 2 : @@
 * [[Pilinszky János - Apokrif|Apokrif: a vers a költő saját előadásában {{#far:play-circle}}]]
 * <span class="mw-customtoggle-ApokrifIratok" style="color:#0021e0;">A szó jelentése</span>
-<div class="mw-collapsible mw-collapsed" id="mw-customcollapsible-ApokrifIratok" style="border: 1px solid #aaa; background:#fff; padding: 8px;">'''[http://lexikon.katolikus.hu/A/apokrif%20iratok.html apokrif iratok]''' (gör. 'rejtett, titkos' iratok): ''1.'' a mai katolikus nyelvhasználatban azok a zsidó és ókeresztény írások, amelyeket soha nem tekintettek, még átmenetileg sem kánoninak; a protestáns teológiában a katolikus kánon [http://lexikon.katolikus.hu/D/deuterokanonikus.html &rarr;deuterokanonikus] könyvei. Az ~ azt a benyomást keltik, mintha a Szentíráshoz tartoznának, mert az ÓSz és az ÚSz kanonikus kv-eivel bizonyos rokonságot mutatnak, és mert a sugalmazott kv-ek szerzői neve alatt maradtak fenn. Többnyire a Szentírás bizonyos eseményeit részletezik az olvasó épülésére és vigasztalódására, uakkor téves tanításokat is tartalmaznak. -''Az ÓSz-hez kapcsolódó'' ~ (Kr. e. 2. sz.-Kr. u. 1. sz.): ''a) Elbeszélő'' ~: legenda jellegűek, tört-ileg nem hitelesek, de a szerző és kora felfogása kielemezhető belőlük. A fontosabbak: ''Jubileumok, Ezdrás harmadik, Makkabeusok harmadik könyve, Ádám és Éva élete, Mózes apokalapszise, Ádám végrendelete, Izajás mennybemenetele, A rechabiták története, Jeremiás vagy Báruk hátrahagyott tanítása, Jób végrendelete, Salamon végrendelete, Ariszteász levele, Prológus Sirák fia Jézus könyvéhez.'' - ''b) Tanító jellegű'' ~: etikailag az ÓSz hatását mutatják, de annak szintjét nem érik el, az ÚSz-ét pedig meg sem közelítik. A fontosabbak: ''Tizenkét pátriárka testamentuma, 151. zsoltár, Salamon zsoltárai, Manassze imája, Makkabeusok negyedik könyve, Utószó Jóbhoz.'' - ''c) Apokaliptikus'' ~: képet alkothatunk belőlük a zsidó apokaliptika és eszkatológia túlzásairól, uakkor a Krisztus születése előtti és közvetlen Krisztus utáni vallási és pol. felfogás megértéséhez jelentős adalékokkal szolgálnak. A fontosabbak: ''Hénoch könyve, Mózes mennybevitele, Ezdrás negyedik könyve, Báruk apokalipszise, Ábrahám apokalipszise, Ábrahám végrendelete, Illés apokalapszise, Szibillák, Prológus Jeremiás Siralmaihoz.'' - ''2. Az ÚSz-hez kapcsolódó'' ~ (a Kr. u. 2. sz-tól): ''a) Az apokrif evangéliumok'' a kanonikus evang-ok hézagait igyekszenek kitölteni, csodás történeteket tartalmaznak Jézus, Mária és József életéből. Teol. felfogásuk gnosztikus eredetű. A fontosabbak: ''Evangélium a héberek, az egyiptomiak, az ebioniták szerint, Péter, Mátyás, Fülöp, Bertalan, Tamás, Nikodémus evangéliuma, Jakab ősevangéliuma, Pszeudo Máté-evangélium, Arab gyermekségtörténet, Józsefnek az ácsnak cselekedetei, Krisztus pokolraszállása, Mária mennyekbe való átvitele.'' - ''b) Az apokrif akták'' az ApCsel-ben mutatkozó „hézagokat” próbálják kitölteni, az ap-ok csodáit és utazásait írják le; az épülésre szolgáló részletek nem egyszer eretnekségeket tartalmaznak. A fontosabbak: ''Péter, Pál, András, János, Péter és Pál, Tamás, Fülöp, Mátyás, Barnabás apostol cselekedetei, Péter apostol beszédei''. - ''c) Az apokrif levelek'' részben némelyik egyh. vélt kiváltságait igyekeznek igazolni, részben Pál ap. tanítását próbálják tovább fejtegetni, mintegy pótolva az „elveszett” Pál-leveleket. A fontosabbak: ''Krisztusnak és Edessza királyának, Abgarnak levelezése, Apostoli levelek, Laodíceaiaknak írt levél, Alexandriai levél, A korintusiaknak és a korintusiak által írt levelek, Pál apostol és Seneca levelezése.'' - M. kiadás: ''Vanyó'' II: Apokrifek. Bp., 1980. - ''Ikgr.'' A ker. műv. sok motívuma csak az ~on alapszik. ''Jakab ősevangéliuma'' és a ''Pszeudo Máté-evangélium'' Jézus gyermekkorának és Mária életének legfontosabb forrása. Már az 5-6. sz. bizánci műv-ben feltűnnek az ~ motívumai, pl. Krisztus születésének megjelenítésekor (Ravenna, Maximianus-katedra, 6. sz. közepe). A bizánci műv-ben gyakori a Mária életével kapcsolatos apokrif jelenetek ábrázolása (pl. Mária a tp. függönyén dolgozik). A Mária-kultusz 12-13. sz. fejlődésével az apokrif motívumok a Ny-eu-i műv-ben is megjelentek. Nagyon kedvelték a Pszeudo Máté részleteit és csodáit (egyiptomi menekülés, Mária halála és mennybevitele stb.). - Az ''apokrif akták''ban elbeszélt vtságok szolgáltatták az egyes ap-ok [http://lexikon.katolikus.hu/A/attributum.html &rarr;attributum]ait a 13. sz-tól. A trienti zsin. után az ~on alapuló ábrázolást korlátozták, de Máriával kapcsolatban még a barokk műv-ben is gyakori maradt. V.L. ([http://lexikon.katolikus.hu/A/apokrif%20iratok.html Magyar Katolikus Lexikon])</div>
+<div class="mw-collapsible mw-collapsed" id="mw-customcollapsible-ApokrifIratok" style="border: 1px solid #aaa; background:#fff; padding: 8px; font-size:small;">'''[http://lexikon.katolikus.hu/A/apokrif%20iratok.html apokrif iratok]''' (gör. 'rejtett, titkos' iratok): ''1.'' a mai katolikus nyelvhasználatban azok a zsidó és ókeresztény írások, amelyeket soha nem tekintettek, még átmenetileg sem kánoninak; a protestáns teológiában a katolikus kánon [http://lexikon.katolikus.hu/D/deuterokanonikus.html &rarr;deuterokanonikus] könyvei. Az ~ azt a benyomást keltik, mintha a Szentíráshoz tartoznának, mert az ÓSz és az ÚSz kanonikus kv-eivel bizonyos rokonságot mutatnak, és mert a sugalmazott kv-ek szerzői neve alatt maradtak fenn. Többnyire a Szentírás bizonyos eseményeit részletezik az olvasó épülésére és vigasztalódására, uakkor téves tanításokat is tartalmaznak. -''Az ÓSz-hez kapcsolódó'' ~ (Kr. e. 2. sz.-Kr. u. 1. sz.): ''a) Elbeszélő'' ~: legenda jellegűek, tört-ileg nem hitelesek, de a szerző és kora felfogása kielemezhető belőlük. A fontosabbak: ''Jubileumok, Ezdrás harmadik, Makkabeusok harmadik könyve, Ádám és Éva élete, Mózes apokalapszise, Ádám végrendelete, Izajás mennybemenetele, A rechabiták története, Jeremiás vagy Báruk hátrahagyott tanítása, Jób végrendelete, Salamon végrendelete, Ariszteász levele, Prológus Sirák fia Jézus könyvéhez.'' - ''b) Tanító jellegű'' ~: etikailag az ÓSz hatását mutatják, de annak szintjét nem érik el, az ÚSz-ét pedig meg sem közelítik. A fontosabbak: ''Tizenkét pátriárka testamentuma, 151. zsoltár, Salamon zsoltárai, Manassze imája, Makkabeusok negyedik könyve, Utószó Jóbhoz.'' - ''c) Apokaliptikus'' ~: képet alkothatunk belőlük a zsidó apokaliptika és eszkatológia túlzásairól, uakkor a Krisztus születése előtti és közvetlen Krisztus utáni vallási és pol. felfogás megértéséhez jelentős adalékokkal szolgálnak. A fontosabbak: ''Hénoch könyve, Mózes mennybevitele, Ezdrás negyedik könyve, Báruk apokalipszise, Ábrahám apokalipszise, Ábrahám végrendelete, Illés apokalapszise, Szibillák, Prológus Jeremiás Siralmaihoz.'' - ''2. Az ÚSz-hez kapcsolódó'' ~ (a Kr. u. 2. sz-tól): ''a) Az apokrif evangéliumok'' a kanonikus evang-ok hézagait igyekszenek kitölteni, csodás történeteket tartalmaznak Jézus, Mária és József életéből. Teol. felfogásuk gnosztikus eredetű. A fontosabbak: ''Evangélium a héberek, az egyiptomiak, az ebioniták szerint, Péter, Mátyás, Fülöp, Bertalan, Tamás, Nikodémus evangéliuma, Jakab ősevangéliuma, Pszeudo Máté-evangélium, Arab gyermekségtörténet, Józsefnek az ácsnak cselekedetei, Krisztus pokolraszállása, Mária mennyekbe való átvitele.'' - ''b) Az apokrif akták'' az ApCsel-ben mutatkozó „hézagokat” próbálják kitölteni, az ap-ok csodáit és utazásait írják le; az épülésre szolgáló részletek nem egyszer eretnekségeket tartalmaznak. A fontosabbak: ''Péter, Pál, András, János, Péter és Pál, Tamás, Fülöp, Mátyás, Barnabás apostol cselekedetei, Péter apostol beszédei''. - ''c) Az apokrif levelek'' részben némelyik egyh. vélt kiváltságait igyekeznek igazolni, részben Pál ap. tanítását próbálják tovább fejtegetni, mintegy pótolva az „elveszett” Pál-leveleket. A fontosabbak: ''Krisztusnak és Edessza királyának, Abgarnak levelezése, Apostoli levelek, Laodíceaiaknak írt levél, Alexandriai levél, A korintusiaknak és a korintusiak által írt levelek, Pál apostol és Seneca levelezése.'' - M. kiadás: ''Vanyó'' II: Apokrifek. Bp., 1980. - ''Ikgr.'' A ker. műv. sok motívuma csak az ~on alapszik. ''Jakab ősevangéliuma'' és a ''Pszeudo Máté-evangélium'' Jézus gyermekkorának és Mária életének legfontosabb forrása. Már az 5-6. sz. bizánci műv-ben feltűnnek az ~ motívumai, pl. Krisztus születésének megjelenítésekor (Ravenna, Maximianus-katedra, 6. sz. közepe). A bizánci műv-ben gyakori a Mária életével kapcsolatos apokrif jelenetek ábrázolása (pl. Mária a tp. függönyén dolgozik). A Mária-kultusz 12-13. sz. fejlődésével az apokrif motívumok a Ny-eu-i műv-ben is megjelentek. Nagyon kedvelték a Pszeudo Máté részleteit és csodáit (egyiptomi menekülés, Mária halála és mennybevitele stb.). - Az ''apokrif akták''ban elbeszélt vtságok szolgáltatták az egyes ap-ok [http://lexikon.katolikus.hu/A/attributum.html &rarr;attributum]ait a 13. sz-tól. A trienti zsin. után az ~on alapuló ábrázolást korlátozták, de Máriával kapcsolatban még a barokk műv-ben is gyakori maradt. V.L. ([http://lexikon.katolikus.hu/A/apokrif%20iratok.html Magyar Katolikus Lexikon])</div>
 * A vers helye az életműben: [https://pim.hu/hu/dia/dia-tagjai/pilinszky-janos#bibliografia bibliográfia]
 * [https://konyvtar.dia.hu/xhtml/_szakirodalom/pilinszky_hafner_reszletek_a_harmadnapon_fogadtatasabol.xhtml?_ga=1.26831485.1541001448.1597078774 Fogadtatástörténet]

@@ Ligne 5 : / Ligne 5 : @@
 * A vers helye az életműben: [https://pim.hu/hu/dia/dia-tagjai/pilinszky-janos#bibliografia bibliográfia]
 * [https://konyvtar.dia.hu/xhtml/_szakirodalom/pilinszky_hafner_reszletek_a_harmadnapon_fogadtatasabol.xhtml?_ga=1.26831485.1541001448.1597078774 Fogadtatástörténet]
 * [https://ras.ppke.hu/w/images/3/32/A_tizenk%C3%A9t_legszebb_magyar_vers_2_-_Apokrif.pdf A tizenkét legszebb magyar vers: Apokrif]
-* [https://vigilia.hu/archivum/index.php?route=product/product&manufacturer_id=7921&product_id=14290 Balassa Péter: ''A látvány és a szavak.'' A Harmadnapon – huszonöt év után, <small>Vigilia 50(1), 1985, 35-42.</small>]
+* Recepció:
-<div style="border: 1px solid #aaa; background:#fff; padding: 8px; margin-left: 20px; font-size:small;">„Tény, hogy Pilinszky ''egy feltámadás-verset választott kötetcímül, és így könyve formális középpontjába helyezte. Véleményünk szerint a kötet motivikusan alig kifejezett, mégis mindenütt rejtetten jelen levõ alapgondolata ama három nappal kapcsolatos, mely a kereszthaláltól a feltámadásig tart.'' A feltámadás radikális eseményével szembesíti a jelen történelmi-emberi világát.” (p. 40, kiemelések az eredetiben)</div>
+<div style="border: 1px solid #aaa; background:#fff; padding: 8px; margin-left: 20px; font-size:small;">„Tény, hogy Pilinszky ''egy feltámadás-verset választott kötetcímül, és így könyve formális középpontjába helyezte. Véleményünk szerint a kötet motivikusan alig kifejezett, mégis mindenütt rejtetten jelen levõ alapgondolata ama három nappal kapcsolatos, mely a kereszthaláltól a feltámadásig tart.'' A feltámadás radikális eseményével szembesíti a jelen történelmi-emberi világát.” (Balassa Péter: ''A látvány és a szavak.'' A Harmadnapon – huszonöt év után. ''Vigilia'' 50(1), 1985, p. 40, kiemelések az eredetiben)</div>
-* Béládi Miklós (szerk.): ''A magyar irodalom története 1945–1975. II/2. A költészet''. <small>Akadémiai Kiadó Bp., 1986.</small>
+<center>&#8661;</center>
-<div style="border: 1px solid #aaa; background:#fff; padding: 8px; margin-left: 20px; font-size:small;">„Verseiben eleinte szörnyû víziók is megjelennek, de késõbb egyre tárgyilagosabb nyelven fejezik ki a megválthatatlanság élményét.” (p. 565)</div>
+<div style="border: 1px solid #aaa; background:#fff; padding: 8px; margin-left: 20px; font-size:small;">„Verseiben eleinte szörnyû víziók is megjelennek, de késõbb egyre tárgyilagosabb nyelven fejezik ki a megválthatatlanság élményét.” (Béládi Miklós (szerk.): ''A magyar irodalom története 1945–1975. II/2. A költészet''. Akadémiai Kiadó Bp., 1986, p. 565)</div>
-* Kulcsár Szabó Ernő: ''A magyar irodalom története 1945–1991.'' <small>Argumentum Kiadó, Bp., 1993.</small>
+<div style="border: 1px solid #aaa; background:#fff; padding: 8px; margin-left: 20px; font-size:small;">„A második világháború apokaliptikus tapasztalatával szemközt a megválthatatlanság alapélményét megszólaltató Pilinszky lényegében már kész poétikai formákkal lépett a nyilvánosság elé.” (Kulcsár Szabó Ernő: ''A magyar irodalom története 1945–1991.'' Argumentum Kiadó, Bp., 1993, p. 73)</div>
-<div style="border: 1px solid #aaa; background:#fff; padding: 8px; margin-left: 20px; font-size:small;">„A második világháború apokaliptikus tapasztalatával szemközt a megválthatatlanság alapélményét megszólaltató Pilinszky lényegében már kész poétikai formákkal lépett a nyilvánosság elé.” (p. 73)</div>
+<div style="border: 1px solid #aaa; background:#fff; padding: 8px; margin-left: 20px; font-size:small;">„Neki nem az jelenti a legfõbb tragédiát, hogy nincs megváltás, hanem az, hogy a létbe úgy vagyunk belévetve, hogy létünk korlátai közt nem adatik meg remélhetni a megváltást szenvedéseink alól.” (Alföldy Jenő: ''Visszájáról a teljesség. Pilinszky: a remény eretneke. Adalékok az Apokrif elemzéséhez.'' Tiszatáj 2000/1. 8. – Diákmelléklet)</div>
 </div>
 '''[[Versbeszéd és biblikus szöveghagyomány viszonya az Apokrifben/Pilinszky János|Pilinszky János]]'''

@@ Ligne 5 : / Ligne 5 : @@
 * A vers helye az életműben: [https://pim.hu/hu/dia/dia-tagjai/pilinszky-janos#bibliografia bibliográfia]
 * [https://konyvtar.dia.hu/xhtml/_szakirodalom/pilinszky_hafner_reszletek_a_harmadnapon_fogadtatasabol.xhtml?_ga=1.26831485.1541001448.1597078774 Fogadtatástörténet]
 * [https://ras.ppke.hu/w/images/3/32/A_tizenk%C3%A9t_legszebb_magyar_vers_2_-_Apokrif.pdf A tizenkét legszebb magyar vers: Apokrif]
 </div>
 '''[[Versbeszéd és biblikus szöveghagyomány viszonya az Apokrifben/Pilinszky János|Pilinszky János]]'''

@@ Ligne 2 : / Ligne 2 : @@
 * [[Pilinszky János - Apokrif|Apokrif: a vers a költő saját előadásában {{#far:play-circle}}]]
 * <span class="mw-customtoggle-ApokrifIratok" style="color:#0021e0;">A szó jelentése</span>
-<div class="mw-collapsible mw-collapsed" id="mw-customcollapsible-ApokrifIratok" style="border: 1px solid #aaa; background:#fff; padding: 8px;">'''[http://lexikon.katolikus.hu/A/apokrif%20iratok.html apokrif iratok]''' (gör. 'rejtett, titkos' iratok): ''1.'' a mai katolikus nyelvhasználatban azok a zsidó és ókeresztény írások, amelyeket soha nem tekintettek, még átmenetileg sem kánoninak; a protestáns teológiában a katolikus kánon [http://lexikon.katolikus.hu/D/deuterokanonikus.html &rarr; deuterokanonikus] könyvei. Az ~ azt a benyomást keltik, mintha a Szentíráshoz tartoznának, mert az ÓSz és az ÚSz kanonikus kv-eivel bizonyos rokonságot mutatnak, és mert a sugalmazott kv-ek szerzői neve alatt maradtak fenn. Többnyire a Szentírás bizonyos eseményeit részletezik az olvasó épülésére és vigasztalódására, uakkor téves tanításokat is tartalmaznak. -''Az ÓSz-hez kapcsolódó'' ~ (Kr. e. 2. sz.-Kr. u. 1. sz.): ''a) Elbeszélő'' ~: legenda jellegűek, tört-ileg nem hitelesek, de a szerző és kora felfogása kielemezhető belőlük. A fontosabbak: ''Jubileumok, Ezdrás harmadik, Makkabeusok harmadik könyve, Ádám és Éva élete, Mózes apokalapszise, Ádám végrendelete, Izajás mennybemenetele, A rechabiták története, Jeremiás vagy Báruk hátrahagyott tanítása, Jób végrendelete, Salamon végrendelete, Ariszteász levele, Prológus Sirák fia Jézus könyvéhez.'' - ''b) Tanító jellegű'' ~: etikailag az ÓSz hatását mutatják, de annak szintjét nem érik el, az ÚSz-ét pedig meg sem közelítik. A fontosabbak: ''Tizenkét pátriárka testamentuma, 151. zsoltár, Salamon zsoltárai, Manassze imája, Makkabeusok negyedik könyve, Utószó Jóbhoz.'' - ''c) Apokaliptikus'' ~: képet alkothatunk belőlük a zsidó apokaliptika és eszkatológia túlzásairól, uakkor a Krisztus születése előtti és közvetlen Krisztus utáni vallási és pol. felfogás megértéséhez jelentős adalékokkal szolgálnak. A fontosabbak: ''Hénoch könyve, Mózes mennybevitele, Ezdrás negyedik könyve, Báruk apokalipszise, Ábrahám apokalipszise, Ábrahám végrendelete, Illés apokalapszise, Szibillák, Prológus Jeremiás Siralmaihoz.'' - ''2. Az ÚSz-hez kapcsolódó'' ~ (a Kr. u. 2. sz-tól): ''a) Az apokrif evangéliumok'' a kanonikus evang-ok hézagait igyekszenek kitölteni, csodás történeteket tartalmaznak Jézus, Mária és József életéből. Teol. felfogásuk gnosztikus eredetű. A fontosabbak: ''Evangélium a héberek, az egyiptomiak, az ebioniták szerint, Péter, Mátyás, Fülöp, Bertalan, Tamás, Nikodémus evangéliuma, Jakab ősevangéliuma, Pszeudo Máté-evangélium, Arab gyermekségtörténet, Józsefnek az ácsnak cselekedetei, Krisztus pokolraszállása, Mária mennyekbe való átvitele.'' - ''b) Az apokrif akták'' az ApCsel-ben mutatkozó „hézagokat” próbálják kitölteni, az ap-ok csodáit és utazásait írják le; az épülésre szolgáló részletek nem egyszer eretnekségeket tartalmaznak. A fontosabbak: ''Péter, Pál, András, János, Péter és Pál, Tamás, Fülöp, Mátyás, Barnabás apostol cselekedetei, Péter apostol beszédei''. - ''c) Az apokrif levelek'' részben némelyik egyh. vélt kiváltságait igyekeznek igazolni, részben Pál ap. tanítását próbálják tovább fejtegetni, mintegy pótolva az „elveszett” Pál-leveleket. A fontosabbak: ''Krisztusnak és Edessza királyának, Abgarnak levelezése, Apostoli levelek, Laodíceaiaknak írt levél, Alexandriai levél, A korintusiaknak és a korintusiak által írt levelek, Pál apostol és Seneca levelezése.'' - M. kiadás: ''Vanyó'' II: Apokrifek. Bp., 1980. - ''Ikgr.'' A ker. műv. sok motívuma csak az ~on alapszik. ''Jakab ősevangéliuma'' és a ''Pszeudo Máté-evangélium'' Jézus gyermekkorának és Mária életének legfontosabb forrása. Már az 5-6. sz. bizánci műv-ben feltűnnek az ~ motívumai, pl. Krisztus születésének megjelenítésekor (Ravenna, Maximianus-katedra, 6. sz. közepe). A bizánci műv-ben gyakori a Mária életével kapcsolatos apokrif jelenetek ábrázolása (pl. Mária a tp. függönyén dolgozik). A Mária-kultusz 12-13. sz. fejlődésével az apokrif motívumok a Ny-eu-i műv-ben is megjelentek. Nagyon kedvelték a Pszeudo Máté részleteit és csodáit (egyiptomi menekülés, Mária halála és mennybevitele stb.). - Az ''apokrif akták''ban elbeszélt vtságok szolgáltatták az egyes ap-ok [http://lexikon.katolikus.hu/A/attributum.html &rarr; attributum]ait a 13. sz-tól. A trienti zsin. után az ~on alapuló ábrázolást korlátozták, de Máriával kapcsolatban még a barokk műv-ben is gyakori maradt. V.L. ([http://lexikon.katolikus.hu/A/apokrif%20iratok.html Magyar Katolikus Lexikon])</div>
+<div class="mw-collapsible mw-collapsed" id="mw-customcollapsible-ApokrifIratok" style="border: 1px solid #aaa; background:#fff; padding: 8px;">'''[http://lexikon.katolikus.hu/A/apokrif%20iratok.html apokrif iratok]''' (gör. 'rejtett, titkos' iratok): ''1.'' a mai katolikus nyelvhasználatban azok a zsidó és ókeresztény írások, amelyeket soha nem tekintettek, még átmenetileg sem kánoninak; a protestáns teológiában a katolikus kánon [http://lexikon.katolikus.hu/D/deuterokanonikus.html &rarr;deuterokanonikus] könyvei. Az ~ azt a benyomást keltik, mintha a Szentíráshoz tartoznának, mert az ÓSz és az ÚSz kanonikus kv-eivel bizonyos rokonságot mutatnak, és mert a sugalmazott kv-ek szerzői neve alatt maradtak fenn. Többnyire a Szentírás bizonyos eseményeit részletezik az olvasó épülésére és vigasztalódására, uakkor téves tanításokat is tartalmaznak. -''Az ÓSz-hez kapcsolódó'' ~ (Kr. e. 2. sz.-Kr. u. 1. sz.): ''a) Elbeszélő'' ~: legenda jellegűek, tört-ileg nem hitelesek, de a szerző és kora felfogása kielemezhető belőlük. A fontosabbak: ''Jubileumok, Ezdrás harmadik, Makkabeusok harmadik könyve, Ádám és Éva élete, Mózes apokalapszise, Ádám végrendelete, Izajás mennybemenetele, A rechabiták története, Jeremiás vagy Báruk hátrahagyott tanítása, Jób végrendelete, Salamon végrendelete, Ariszteász levele, Prológus Sirák fia Jézus könyvéhez.'' - ''b) Tanító jellegű'' ~: etikailag az ÓSz hatását mutatják, de annak szintjét nem érik el, az ÚSz-ét pedig meg sem közelítik. A fontosabbak: ''Tizenkét pátriárka testamentuma, 151. zsoltár, Salamon zsoltárai, Manassze imája, Makkabeusok negyedik könyve, Utószó Jóbhoz.'' - ''c) Apokaliptikus'' ~: képet alkothatunk belőlük a zsidó apokaliptika és eszkatológia túlzásairól, uakkor a Krisztus születése előtti és közvetlen Krisztus utáni vallási és pol. felfogás megértéséhez jelentős adalékokkal szolgálnak. A fontosabbak: ''Hénoch könyve, Mózes mennybevitele, Ezdrás negyedik könyve, Báruk apokalipszise, Ábrahám apokalipszise, Ábrahám végrendelete, Illés apokalapszise, Szibillák, Prológus Jeremiás Siralmaihoz.'' - ''2. Az ÚSz-hez kapcsolódó'' ~ (a Kr. u. 2. sz-tól): ''a) Az apokrif evangéliumok'' a kanonikus evang-ok hézagait igyekszenek kitölteni, csodás történeteket tartalmaznak Jézus, Mária és József életéből. Teol. felfogásuk gnosztikus eredetű. A fontosabbak: ''Evangélium a héberek, az egyiptomiak, az ebioniták szerint, Péter, Mátyás, Fülöp, Bertalan, Tamás, Nikodémus evangéliuma, Jakab ősevangéliuma, Pszeudo Máté-evangélium, Arab gyermekségtörténet, Józsefnek az ácsnak cselekedetei, Krisztus pokolraszállása, Mária mennyekbe való átvitele.'' - ''b) Az apokrif akták'' az ApCsel-ben mutatkozó „hézagokat” próbálják kitölteni, az ap-ok csodáit és utazásait írják le; az épülésre szolgáló részletek nem egyszer eretnekségeket tartalmaznak. A fontosabbak: ''Péter, Pál, András, János, Péter és Pál, Tamás, Fülöp, Mátyás, Barnabás apostol cselekedetei, Péter apostol beszédei''. - ''c) Az apokrif levelek'' részben némelyik egyh. vélt kiváltságait igyekeznek igazolni, részben Pál ap. tanítását próbálják tovább fejtegetni, mintegy pótolva az „elveszett” Pál-leveleket. A fontosabbak: ''Krisztusnak és Edessza királyának, Abgarnak levelezése, Apostoli levelek, Laodíceaiaknak írt levél, Alexandriai levél, A korintusiaknak és a korintusiak által írt levelek, Pál apostol és Seneca levelezése.'' - M. kiadás: ''Vanyó'' II: Apokrifek. Bp., 1980. - ''Ikgr.'' A ker. műv. sok motívuma csak az ~on alapszik. ''Jakab ősevangéliuma'' és a ''Pszeudo Máté-evangélium'' Jézus gyermekkorának és Mária életének legfontosabb forrása. Már az 5-6. sz. bizánci műv-ben feltűnnek az ~ motívumai, pl. Krisztus születésének megjelenítésekor (Ravenna, Maximianus-katedra, 6. sz. közepe). A bizánci műv-ben gyakori a Mária életével kapcsolatos apokrif jelenetek ábrázolása (pl. Mária a tp. függönyén dolgozik). A Mária-kultusz 12-13. sz. fejlődésével az apokrif motívumok a Ny-eu-i műv-ben is megjelentek. Nagyon kedvelték a Pszeudo Máté részleteit és csodáit (egyiptomi menekülés, Mária halála és mennybevitele stb.). - Az ''apokrif akták''ban elbeszélt vtságok szolgáltatták az egyes ap-ok [http://lexikon.katolikus.hu/A/attributum.html &rarr;attributum]ait a 13. sz-tól. A trienti zsin. után az ~on alapuló ábrázolást korlátozták, de Máriával kapcsolatban még a barokk műv-ben is gyakori maradt. V.L. ([http://lexikon.katolikus.hu/A/apokrif%20iratok.html Magyar Katolikus Lexikon])</div>
 * A vers helye az életműben: [https://pim.hu/hu/dia/dia-tagjai/pilinszky-janos#bibliografia bibliográfia]
 * [https://konyvtar.dia.hu/xhtml/_szakirodalom/pilinszky_hafner_reszletek_a_harmadnapon_fogadtatasabol.xhtml?_ga=1.26831485.1541001448.1597078774 Fogadtatástörténet]

@@ Ligne 8 : / Ligne 8 : @@
 * [https://ras.ppke.hu/w/images/3/32/A_tizenk%C3%A9t_legszebb_magyar_vers_2_-_Apokrif.pdf A tizenkét legszebb magyar vers: Apokrif]
 </div>
-<div class="noexcerpts">'''[[Versbeszéd és biblikus szöveghagyomány viszonya az Apokrifben/Pilinszky János|Pilinszky János]]'''
+'''[[Versbeszéd és biblikus szöveghagyomány viszonya az Apokrifben/Pilinszky János|Pilinszky János]]'''
 <b style="background-color:#FFFF00;">Apokrif</b>
 {{#lst:Versbeszéd és biblikus szöveghagyomány viszonya az Apokrifben (óravázlat) (Radvánszky Anikó)|firststrophe}}
 {{#lst:Versbeszéd és biblikus szöveghagyomány viszonya az Apokrifben (óravázlat) (Radvánszky Anikó)|secondstrophe}}
-{{#lst:Versbeszéd és biblikus szöveghagyomány viszonya az Apokrifben (óravázlat) (Radvánszky Anikó)|thirdstrophe}}</div>
+{{#lst:Versbeszéd és biblikus szöveghagyomány viszonya az Apokrifben (óravázlat) (Radvánszky Anikó)|thirdstrophe}}

@@ Ligne 3 : / Ligne 3 : @@
 * [[Versbeszéd és biblikus szöveghagyomány viszonya az Apokrifben/Apokrif/Bibliai lexikon|A szó jelentése]]
 * A vers helye az életműben: [https://pim.hu/hu/dia/dia-tagjai/pilinszky-janos#bibliografia bibliográfia]
-* [[Versbeszéd és biblikus szöveghagyomány viszonya az Apokrifben/Apokrif/Fogadtatás|Fogadtatástörténet]]
+* [https://konyvtar.dia.hu/xhtml/_szakirodalom/pilinszky_hafner_reszletek_a_harmadnapon_fogadtatasabol.xhtml?_ga=1.26831485.1541001448.1597078774 Fogadtatástörténet]
 * [https://vigilia.hu/archivum/index.php?route=product/product&manufacturer_id=7921&product_id=14290 Balassa Péter: ''A látvány és a szavak.'' A Harmadnapon – huszonöt év után]
 * [https://ras.ppke.hu/w/images/3/32/A_tizenk%C3%A9t_legszebb_magyar_vers_2_-_Apokrif.pdf A tizenkét legszebb magyar vers: Apokrif]