Voir la source de Jónás esete a cet(?)hallal/Jónás

__NOTOC__
===1. Elöljáróban===
Közhely, de igaz, hogy egy jó szövegnek minimum egynél több olvasata van. S ez nemcsak egy irodalmár, hanem alkalom adtán egy történész számára is fontos lehet. Egy jó szöveg több rétegű olvasása nyilván olyan kérdés, amelynek komoly méretű nemzetközi szakirodalma van. Mostani rövid referátumomban azonban nem az elmélet, hanem a gyakorlat felől szeretném megközelíteni a kérdést, méghozzá egy konkrét projekt kapcsán.

A történettudomány népszerűsítését fontos, sőt egyre fontosabb feladatnak érzem. Felnő egy generáció Magyarországon, aki lassan azt hallja az iskolában, hogy ha valaki, mondjuk egészen 1955-ig visszamerészkedik az időben, az már igazi történészi mélyfúrást végez… Márpedig a történelmi ismeretek hanyatlásának óriási kockázata van. Gondoljuk csak meg: kezd választói, s részben döntéshozói helyzetbe jutni Európában egy olyan generáció, amely már elbeszélésekből is alig-alig tudja, milyen a háború… nem is folytatom…

Ha pedig jelen konferenciánk témájához szeretnék közelíteni, akkor nem hagyhatom figyelmen kívül az ismereteket közlő médiumok újfajta lehetőségeit, amelyekkel egyébként oktatóként is naponta szembesülök. Ezért határoztam el, hogy már csak az Ószövetség ismertségét is javítandó, a Wikipédia mintájára meg lehetne, sőt talán meg is kellene írni az ókori Izrael történetét. A Wikipédia mint ihlető médium fontos, ám legalább egy ponton el is szeretnék térni tőle. Ez pedig az, hogy ezt a könyvet egyetlen tudományos kör hozná létre, s bár folyamatosan bővíthető volna, a bővítés is ugyanezen grémium kizárólagos joga lenne. Nem arról van szó, hogy feltétlenül osztanánk Arisztotelész lesújtó véleményét a demokráciáról, hanem csak arról az egyszerű tényről, hogy használhatatlan egy olyan írás, amelybe mindenki kedvére belepiszkálhat. Ám a Wikipédia többrétegűségét olyan, vonzó lehetőségnek találom, amit e projektben is feltétlenül használni volna érdemes. És a dolog ettől kezdve lesz egyszerű és hihetetlenül bonyolult.

Egyszerű, hiszen adott a modell: egy szövegben kijelölünk kulcsszavakat, amelyek mögé információt (képet és/vagy szöveget) teszünk, azon belül ugyanígy kijelölünk kulcsszavakat és így tovább. Vagyis tetszőleges számú réteget hozunk létre, kinyitva így az információk hihetetlenül gazdag tárházát. Ám legkésőbb itt vége is szakad az egyszerűségnek. Milyen alapon tekintek egy szót olyannak, amely mögé információt szeretnék telepíteni? Azokat a szavakat tekintem ilyennek, amelyek a számomra érdekesek? Vagy amelyekről (kérdés, hogy milyen alapon) feltételezem, hogy más is izgalmasnak találja őket? Milyen információkat telepítek? Képet, szöveget, vagy mindkettőt? Képek esetén milyen hatással vannak a munkámra a szerzői jogok? Ki végzi szükség esetén ezek finanszírozását? Kellően nagy anyagmennyiség estén hol érdemes, hol kell határt szabni a mennyiségnek? Mi befogadható és mi az, ami már csak áttekinthetetlenné tesz? Milyen szoftveres hátteret kellene használni? Hol van a megfelelő méretű tárhely, s azt ki finanszírozná? S hol találok olyan IT-szakembert, akit érdekel annyira a feladat, hogy belevág? S ha belevág, mennyiért teszi? És még ki tudja, meddig sorolhatnám a kérdéseket. Ám egy ilyen felsorolás e körben alighanem teljesen felesleges volna. Hiszen szerencsére már létezik egyfajta jó gyakorlat, amelyhez csatlakozhatom, s e csatlakozás adja annak apropóját is, hogy egyáltalán megszólalhatok ezen a konferencián. Vagy, hogy stílszerű legyek: ezen a felületen. Helyesebbnek látom, ha az időkeretet is kímélendő inkább egyetlen rövid példán, Jónás könyve első fejezetének példáján keresztül mutatnám be, miként látom a több rétegű szövegolvasás és szövegképzés lehetőségeit a történettudomány és egyben a történeti tudománynépszerűsítés szempontjából. Egyfajta esettanulmánynak szánom tehát mondandómat, abban a reményben, hogy a vita során olyan javaslatokat kapok majd, amelyek segítségével tovább haladhatok a projekt megjavításának végtelen útján.


===2. Jónás és a cet(?)hal===
====2.1. Jónás könyve====
Talán nem tévedek nagyot, ha arra gondolok, hogy Jónás könyve az egyik leginkább ismert ószövetségi irat. A prófétáról szól, aki Babits szavaival élve „rühellé a prófétaságot”, amelyre Isten elhívja, s menekülni próbál a hívás elől. Az ószövetségi tudományban nagyjából konszenzus tapasztalható a könyvvel kapcsolatban. Legalábbis az ószövetségi bevezetés tudomány újabb tételeit vizsgálva erre a következtetésre juthatunk. Nincs vita arról, hogy a teljes könyv egyetlen írói lendület terméke.<ref name="ftn1">Vö.: Rendtorff, R. 1983, 237, Kaiser, O. 51987, 199-200, Rózsa Huba 1986, 529-530, szerk. Gertz, J. Chr. 32009, 393, szerk. Zenger, E. 72008, 550.</ref> Mint ilyen ugyanakkor eléggé egyedi, hiszen ez az egyetlen olyan, prófétai könyv az Ószövetségen belül, amely nem tartalmaz prófétai orákulumokat, hanem teljes egészében egy elbeszélésbe szövi bele a teológiai mondanivalót. Igaz ugyan, hogy ebből az elbeszélés-szövetből némiképp kilóg a Jón 2,3-10, ahol egy Istent dicsőítő zsoltárt olvasunk, amelyet Jónás imádkozott, amikor három napon át a nagy hal gyomrában volt – útban Ninive felé. Ám e zsoltár annyira szorosan illeszkedik a kompozícióba, hogy nélküle a szöveg koherenciája csorbát szenvedne. Ezért jelen helyéről való kiemelését semmi sem indokolja. Ugyancsak meglepően egységes a tudományos meggyőződés abban a tekintetben is, hogy Jónás könyve az ószövetségi irodalom egy viszonylag kései darabja. A datálásban magában természetesen vannak eltérések. A ptolemaiosi kortól (Kr.e. 3-2. század) kezdve, az időben visszafelé egészen a perzsa korig (Kr.e. 5-4. század) haladhatunk visszafelé az időben, ha a szakirodalom vonatkozó adatait tekintjük át.<ref name="ftn2">Rendtorff, R. 1983, 239, Kaiser, O. 51987, 202, Rózsa Huba 1986, 529, szerk. Gertz, J. Chr. 32009, 393-394. </ref> Ma már csaknem elhanyagolható az a nézet, amely abból indul ki, hogy a 2Kir 14,25 szövege említ egy Jónás nevű prófétát, akinek apai neve ugyanúgy Amittai:

<blockquote>''Amacjának, Jóás fiának, Júda királyának tizenötödik évében lett Izráel királya Jeroboám, Jóásnak a fia Samáriában, negyvenegy esztendeig. <sup>24</sup>Azt tette, amit rossznak lát az ÚR. Nem tért el Jeroboámnak, Nebát fiának a vétkeitől, aki vétekbe vitte Izráelt. <sup>25</sup>Ő állította vissza Izráel határát a Hamátba vezető úttól az Arábá-tengerig, az ÚRnak, Izráel Istenének igéje szerint, amelyet kijelentett szolgája, a Gat-Héferből való Jónás próféta, Amittaj fia által. ''(2Kir 14, 23-25)</blockquote>

A szövegben szereplő uralkodó, II. Jeroboám, Izrael királya Kr.e. 787 és 747 közt uralkodott.<ref name="ftn3">A datálásban a Herders Neuer Bibelatlas 144. adatára támaszkodom.</ref> A szöveg ilyen korai datálásának néhány stilisztikai megfontolás mond ellent, ám ennél súlyosabban esik latba az a tény, hogy a szerzőnek már fogalma sincs Ninive valódi méreteiről. Ninive csakugyan a világ talán legnagyobb városa volt fénykorában (erről bővebben a képek kapcsán beszélek majd), de azért Jónás könyve nyilván erősen túloz, amikor így ír:

<blockquote>''Ninive pedig nagy városa volt Istennek: három nap kellett a bejárásához. ''(Jón 3,3)</blockquote>

Hogy azután a szövegnek valóban vannak-e áthallásai a görög mitológia egyes darabjaival<ref name="ftn4">Így: szerk. Gertz, J. Chr. 32009, 394.</ref>, az kétséges. Az igaz, hogy Ariónt, a híres költőt, aki Periandrosz, korinthoszi türannosz kegyeltje volt, egy alkalommal delfinek mentették meg a haláltól. A monda szerint ugyanis Arión a messzi Szicíliában megnyert egy dalnokversenyt, amiért búsás kincs volt a jutalma. A hajósok, hogy elrabolhassák a kincset, a tengerbe dobták Ariónt, akit azonban egy delfin hazavitt Korinthoszba. A hajósokat a türannosz kivégeztette, Arión pedig tovább költhette szebbnél szebb dalait. A hal és a hajóból való kidobás motívuma alapvetően egyezik (bár a Biblia nem konkretizálja, milyen halról van szó), ám ezen kívül semmi más nem. A legnagyobb jóakarattal is csak egy vándormotívum halvány nyomát fedezhetjük fel, ám ez kevés a szöveg egészen kései, hellenisztikus kor végi datálásához.

A szöveg teológiai mondanivalója egyszerű és világos, bár maga is több rétegű. Egyfelől annak bemutatása a cél, hogy ha Isten valamit elhatároz, például azt, hogy prófétai feladattal bíz meg, akkor ez elől semmilyen módon nem lehet menekülni. Ha valaki mégis megpróbálja, akkor meg kell tapasztalnia, hogy Isten eszköztára kimeríthetetlen: ha akarja, akkor még egy nagy halat is bevonhat a helyzet megoldásába. Ez és tulajdonképpen csak ez a fontos: hogy egy szűk torkú, planktonnal táplálkozó cet nem tud lenyelni egy embert, vagy hogy lehetetlenség három napot eltölteni egy hal gyomrában – mindezek a megfontolások csak félreviszik a gondolkodást. Hiszen ne feledjük: fikcióról, tanmeséről van szó, az pedig köztudomású, hogy a mesékben bármi megtörténhet. Másfelől a szöveg, mintegy a határokat feszegetve azt is bemutatja, hogy olykor a pogány hajósok, vagy a bűneikből megtérő niniveiek közelebb vannak Isten akaratához, mint az engedetlenkedő, majd duzzogó zsidó próféta. Mert a megtérés bárki számára nyitva álló lehetőség. Olykor pedig tényleg nehéz eldönteni, hogy ki az, aki valóban helyesen cselekszik.

És természetesen a cet. Nos, ő tévedésből került a könyvet övező narratívába – de erről a maga helyén még ejtünk szót.


====<span id="Jonas1"></span>2.2. A Jónás 1 több rétegű olvasása====
<div class="half-right">[[Fichier:Galamb.png|right]]'''Galamb'''

A galambról jól tudjuk, hogy nem különösebben szelíd állat. A próféta neve, amelynek jelentése galamb, tehát bizonyára nem akar a szelídség erényére utalni. Az is tény, hogy a galamb az ókori keleti ikonográfiában a szeretet képi megjelenítésére szolgál. Gyakorta feltűnik olyan képeken, ahol a termékenység isten épp nászra készül a termékenység istennővel, vagy ahol király és királyné közös lakomán élvezik az életet. Ez az ikonográfiai hagyomány állhat annak a hátterében is, hogy a galamb felbukkan a híres újszövetségi jelenetben, amelyben Keresztelő János a Jordán vizében megkereszteli Jézust:

<blockquote>''Amikor pedig Jézus megkeresztelkedett, azonnal kijött a vízből, és íme, megnyílt az ég, és látta, hogy Isten Lelke mint egy galamb aláereszkedik, és őreá száll. <sup>17</sup>És íme, hang hallatszott a mennyből: Ez az én szeretett Fiam, akiben gyönyörködöm.'' (Mk 3,16-17)</blockquote>

Ahhoz, hogy a név jelentésének valódi jelentőségét fel tudjuk mérni, szükség volna egy, a ma ismertnél sokkal nagyobb mennyiségű névanyagra. Ráadásul olyan névanyagra, amely nemcsak az Ószövetség, hanem a korabeli hétköznapok nyelvi anyagát tárja elő. Olyasféle anyagra volna szükség, amely a szociolingvisztika számára is értékelhető információkat nyújt, ám ilyen anyag előkerülésére kevés az esély.</div>
''1 <sup>1</sup>Így szólt az ÚR igéje <span style="background-color:#FFFF00;">Jónáshoz</span>, Amittaj fiához: <sup>2</sup>Indulj, menj [[Jónás esete a cet(?)hallal/Ninive#Jonas1|Ninivébe]], a nagy [[Jónás esete a cet(?)hallal/Nebi Yunus#Jonas1|városba]], és [[Jónás esete a cet(?)hallal/Rembrandt - Jónás Ninivénél#Jonas1|prédikálj]] ellene, mert feljutott hozzám gonoszságának híre! <sup>3</sup>El is indult Jónás, de azért, hogy [[Jónás esete a cet(?)hallal/Tarsís#Jonas1|Tarsísba]] meneküljön az ÚR elől. Elment [[Jónás esete a cet(?)hallal/Jáfó#Jonas1|Jáfóba]], talált ott egy [[Jónás esete a cet(?)hallal/Föníciai hajó pénzérmén#Jonas1|hajót]], amely Tarsísba készült. Kifizette az útiköltséget, és hajóra szállt, hogy a rajta levőkkel Tarsísba menjen az ÚR elől. <sup>4</sup>Az ÚR azonban nagy szelet bocsátott a tengerre. Nagy vihar támadt a tengeren, és már azt hitték, hogy hajótörést szenvednek. <sup>5</sup>Félelem fogta el a hajósokat, mindegyik a maga istenéhez kiáltott, és a hajóban levő holmikat a tengerbe dobták, hogy így könnyítsenek rajta. Ezalatt Jónás, aki lement, és lefeküdt a hajó egyik zugában, mélyen aludt. <sup>6</sup>De odament hozzá a hajóskapitány, és így szólt hozzá: Hogy tudsz ilyen nyugodtan aludni!? Kelj föl, és kiálts az Istenedhez! Talán gondol ránk az Isten, és nem veszünk el! <sup>7</sup>Az emberek meg ezt mondták egymásnak: Gyertek, vessünk sorsot, és tudjuk meg, ki miatt ért bennünket ez a veszedelem! Sorsot vetettek, és a sors Jónásra esett. <sup>8</sup>Akkor így beszéltek hozzá: Mondd el nekünk, miért van rajtunk ez a veszedelem? Mi a foglalkozásod, és honnan jössz? Hol a hazád, és melyik népből való vagy? <sup>9</sup>Ő így felelt nekik: Héber vagyok. Az URat, a menny Istenét félem, aki a tengert és a szárazföldet alkotta. <sup>10</sup>Az embereket nagy félelem fogta el, amikor megtudták, hogy az Úr elől menekül – mert Jónás elmondta nekik –, és ezt mondták neki: Hogy tehettél ilyet?! <sup>11</sup>Majd ezt kérdezték tőle: Mit tegyünk veled, hogy lecsendesedjék körülöttünk a tenger? Mert a tenger egyre viharosabb lett. <sup>12</sup>Ő pedig így válaszolt nekik: Fogjatok meg, és dobjatok a tengerbe, akkor lecsendesedik körülöttetek a tenger! Mert tudom, hogy énmiattam zúdult rátok ez a nagy vihar. <sup>13</sup>Az emberek azonban megpróbáltak kievezni a szárazföldre, de nem tudtak, mert a tenger egyre viharosabb lett körülöttük. <sup>14</sup>Ekkor így kiáltottak az ÚRhoz: Jaj, URam, ne vesszünk el emiatt az ember miatt, ne terheljen bennünket ártatlan vér! Mert te, URam, azt teszed, amit akarsz! <sup>15</sup>Azzal fogták Jónást, és beledobták a tengerbe; a tenger pedig lecsendesedett. <sup>16</sup>Ezért az emberekben nagy félelem támadt az ÚR iránt; áldozatot mutattak be, és fogadalmakat tettek az ÚRnak.''

''2 <sup>1</sup>Az ÚR azonban odarendelt egy [[Jónás esete a cet(?)hallal/Jónás és a nagy hal#Jonas1|nagy halat]], és az lenyelte Jónást. Három nap és három éjjel volt [[Jónás esete a cet(?)hallal/Jónás a hal gyomrában#Jonas1|Jónás a hal gyomrában]].''


===3. Összegzés===
Összegzés helyett talán helyesebb volna afféle ideiglenes, köztes értékelésről (Zwischenbilanz) beszélnünk.

Jelen prezentációnkban a biblia könyvfejezetet az alábbi irányokban próbáltuk egyéb rétegekben is olvasni:
* Geográfiai adatok, folyók, városok.
* Biológiai adatok a cet(?)hal kérdéséből kiindulva.
* Teológiai narrációs szint zsidó és keresztény szempontból.
* Politikatörténeti réteg birodalmak, uralkodók, népek és események szintjén.
* Technikatörténeti réteg a hajóépítés kérdésköréből kiindulva.

Az egyes magyarázó képi és szöveges egységekben kékkel jelöltük a további rétegek felé történő nyitás lehetőségét. Példaként említhetem a Ninivéről szóló rövid szövegpanel esetében a Tigris-folyóra, vagy a Mószul városára történő lehetséges utalást.

Jelen előadásomat munkaanyagnak tekintem, és mint ilyet ajánlom a kollégák szíves figyelmébe.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket.

'''Kőszeghy Miklós'''<br>
Pázmány Péter Katolikus Egyetem

=====Jegyzetek=====
<references/>